2013. szeptember 23., hétfő

~14.rész

Sziasztok! Köszönöm a több mint 4500 oldalmegjelenítést!! A következő részhez kérek 2 komit léccivess.. ♥♥ Egy kis késéssel meghoztam a kövi részt.. Előre szólok hogy ez sem lesz valami hosszú de próbálkozok.. XX




*Justin szemszöge*

Hiányzik Emily..Hiányzik a nevetése..Az illata..A mosolya..Már a hangját is kezdtem elfelejteni...Minden nap arra gondoltam hogy miért nem látogat meg engem..de tegnap rájöttem..

-VISSZAEMLÉKEZÉS-

A cellámban ültem és csak bámultam a plafont amikor lépteket hallottam és pár másodperccel később egy őr jelent meg a rács túloldalán. Ránéztem majd megszólalt.
-Bieber! Távozhat!-mondta majd kinyitotta a cellaajtót. Felálltam és odamentem mellé.-Kövessen!!-elindult valamerre én pedig mentem utána. Egy terembe érkeztünk ami tele volt szekrényekkel. egy fogason kulcsok helyezkedtek el. Odament hozzá majd leemelte az egyiket és kinyitotta a hozzá tartozó szekrényt, és kivette belőle a ruháimat, és a személyes dolgaimat. Felvettem a ruhákat, eltettem a cuccaimat, majd megfogtam a sárga overalt és elindultam a kijárat felé. Mikor kiléptem az ajtón a friss levegő megcsapta az orromat...Nem..ez nem a friss levegő illata volt..Hanem a szabadságé. mától megpróbálom kontrollálni az indulataimat. Az utcán elindultam a jobb irányba majd eszembe jutott valami..azt sem tudom hol vagyok. elővettem a telefonomat és kikerestem a google map-ot beírtam a vég pontot, majd elindultam gyalog amerre az út vezet. Fél órával később már ott is voltam a ház előtt, de valamiért nem akartam bemenni. Leakartam menni a partra sétálni egy kicsit. Megfordultam és a víz felé indultam.. A parton már alig volt valaki.. levettem a cipőmet majd bokáig a vízbe gázoltam..Na jó a gázolás erős kifejezés..inkább sétáltam..szétnéztem és megakadt a szemem egy páron. a lány hasonlított emily-re. tudom hogy nem ő volt az mivel soha nem csalna meg... de mi  van ha mégis? Jobban szemügyre vettem őket és kisült..mégis megcsalna. ő volt az. mégpedig niall-el. Torkomban gombóc keletkezett amit próbáltam lenyelni de mind hiába. Könnyeim utat törtek maguknak, patakokban folytak le az arcomon. Felálltak a padról majd elmentek. Mikor már látótávolságon kívül voltak odamentem a padhoz, és leültem rá. Még lehetett érezni emily parfümjének illatát. Nem tudom hogy de lehetett. Akik elmentek mellettem mind megbámultak, de én nem foglalkoztam velük mert nem értettem.

-JELEN-

Nem értettem hogy miért tette. Mit tettem ellene? Ahogy elgondolkoztam ezen rájöttem..Talán azért tette mert a múltba miattam szenvedett. Miattam vágta meg kezeit. Miattam sírt órákon át. Csak miattam..Vagy talán csak megunt? Fogalmam sincs. Az éjszaka egy szállodában aludtam. Nem mentem haza. Nem akartam a szemébe nézni, és meg nem történtnek nyilvánítani, mivel még nem lettem volna rá képes. Most talán az leszek.. De csak talán. Kiszálltam az ágyból és a használt zsebkendőimet kidobtam a szemetesbe, majd megágyaztam, és felöltöztem. Összekaptam magam, és lementem a recepcióra kijelentkezni. Beszálltam a liftbe és vártam hogy leérjek.
-Jó napot! Kiszeretnék jelentkezni.
-Jó napot! Hányas szoba?-kérdezte a recepciós.
-248
-Rendben..2560 forint lesz.
-Tartsa meg!-és a kezébe adtam a pénzt egy jó adag borravalóval. Lassan sétáltam, de mégis túl gyorsnak tűnt az út. Felballagtam a lépcsőn és megálltam az ajtó előtt. Egy mosolyt erőltettem az arcomra, majd beléptem.
-Sziasztok!- köszöntem mire abba maradt a nevetés és mindenki felém fordult. Mikor megláttak újra elmosolyodtak és egyesével átöleltek.
-Jó újra látni!-mondta Niall, és átölelt. Hát igen.. Rá nem haragszok.. nem ő volt a hibás hanem Em. A végére ő maradt.  Arcára kiült a mosoly majd átakart ölelni de én eltoltam magamtól.
-Ne Emily! Még ne!!
-De..De mi a baj?-dadogott.
-mintha nem tudnád! Neked kiesett a tegnap este? megcsaltál!! megcsókoltad niall-t! És még ki tudja hogy mi volt..-mondtam és újra folyni kezdtek könnyeim. Mindenki lefagyva állt.
-Naomi! Te vagy a hibás! miért mondtad el neki?-mutatott "barátnőm" naomi-ra aki csak lefagyva állt.
-Nem én voltam!- tette védekezően maga elé a kezét.
-Ne hazudj!-kiabált továbbra is emily.
-Nem hazudik. Már tegnap kiengedtek a börtönből. Lementem a partra sétálni és ott láttalak meg benneteket.-mondtam, és bevonultam a fürdőbe megmosni az arcomat. Miután ezt megtettem kimentem a szobámba és átöltöztem. Leültem az ágy szélére és csak gondolkoztam....

2013. szeptember 22., vasárnap

Forever Young

Forever Young-ot hallgatok, és hirtelen rám zúdul megannyi emlék. Könnyek kezdenek folyni az arcomon, égetve a bőröm, a szemem. Vissza emlékezek azokra az időkre, mikor a srácokat még nem ismerték ennyien. Nem volt ennyi mű rajongó. Amikor Louis szerette azokat a lányokat, akik répát esznek. ,,i like girls, who eat carrots"...
Amikor Zaynt egy lapon emlegethettem a tükrökkel. Amikor Liam volt a csapat ,,apja". Amikor Harry nagy göndör fürtjei nem voltak tömeggyártmány szerűen hátrazselézve, hanem csak kuszán lógtak a fején, ráereszkedve a vállára. Amikor Niallnek nem voltak szép egyenes fogai, és mindenki arról beszélt, hogy állandóan eszik. Ekkor voltak ők fiatalok. Akkor még sokkal jobban csillogott a szemük. Nem fárasztotta ki, tette őket tönkre, és nevelte naggyá őket a siker, a hírnév. Nagyon hiányzik. Hiányoznak. Sok Directioner sír emiatt, köztük én is. Értem én hogy felnőttek, hogy sikeresek, de aki végignézte azt, ahogy felnőnek, az szomorkodik is emiatt. Akit egy kicsit is érdekel hogy mi van velük, az minimálisan szomorú emiatt. Nekem igenis hiányzik:
-Videónaplók
-Hülyeségek
-Twittcamok
-A sok nevetés
-Szabadság
-Az, hogy bármikor felvidítottak.
És sokáig sorolhatnám. Komolyan, a Directionerség nagyon nehéz dolog. Sokat aggódni értük, tudni hogy az életünket nélkülük éljük le... Egyszer eltűnnek majd, és mi semmit nem tehetünk. Az idő rohamosan telik. Megöregszenek. 30-35 évesek lesznek, és a csodás biztonság ami eddig burokba zárt, eltűnik... Tudom, senki nem akar bele gondolni, mert nehéz. Nem tudom mi lesz akkor. Könnyen mondják mások, hogy; ,,majd egyszer úgy is elfelejted őket". Egy IGAZ Directioner tudja hogy ez nem így van. ,,Forever Young"...BECSAPÁS. Egyszer, régen elhittük hogy ez így lesz. Tévedtünk, és ez darabokra szakít. Mióta ,,felnőttek" kiveszett belőlük valami... a szemük csillogása. Kitartunk mellettük a végzetekig, de szükségünk van a régi percekre... ,,potatoooos" ,,get out of my kitchen" ,,I'm Jennyfer" ,,daddy Direction" ,,bradford bad boy"
Csak a múlt részei, nekünk mégis kitöltik a jelenünket. Nem tudom hol lennék most nélkülük. Túl elkötelezett vagyok, hogy cserben hagyjam őket.
~Egyszer 5 fiú azt énekelte nekem, hogy örökké fiatalok lesznek. Ez is csak álca volt, mely magával ragadott, és elvitt egy másik világba. Ezt is megmondták előre. ,,I take you to another world" . Azt mondták tökéletes vagyok, mégsem vettek észre. Elmondták mért vagyok gyönyörű, és amíg ez tartott, annak is éreztem magam. Énekeltek nekem a bulikról, a csalódásról és a szerelemről, és aztán azon kaptam magam, hogy 2 album zenéit hallgatom. Illúzió volt csupán, hogy nekem szól a dal, mert én sem vagyok más, csak EGY rajongó. Egy a sok közül, akik így éreznek. Ettől még a szívem megpecsételve marad, és csak az ő ritmusukra dobban oly igazán, oly élve...




U.I.: bocsánat hogy nem résszel jöttem (megint), de úgy gondoltam hogy ez meg kell osztanom veletek..

2013. szeptember 3., kedd

~13.rész

Sziasztok! Egy kis késéssel meghoztam a következő részt. Remélem azért még olvassátok a blogomat. :) Mint kiderült a közvélemény kutatásban 2 ember utálja a blogomat. Nem sértődök meg, félre ne értsétek. És köszönöm a 9. feliratkozót is. Mivel elkezdődött az iskola sajnos csak rövid részeket tudok feltenni a blogra mivel ez az év nekem nagyon sorsdöntő és próbálok ezerrel hajtani. 

U.I.: Nem tudom miért de nem engedi hogy balra igazítsam a folytatást így középen lett írva. Sorry a kuszaságért.

*Emily Szemszöge*

-Nyugi haver! Csak vicc volt! Atyaég! Itt mindenki meghülyült?!
-Nem, Zayn nem! Csak elegem van a gyerekes vicceidből. Ne velünk foglalkozz inkább telefonálj Perrie-nek vele úgyis rég beszéltél. Vagy várjunk csak.. Ó igen! Megcsaltad őt! Még Ausztráliában!-fakadt ki Niall majd kiviharzott a lakásból, becsapva maga mögött az ajtót. Niall szavai nagyon megleptek. Ez a kis szócsata nem lett volna nagy cucc, de amit ő mondott Zaynnek az felkavaró. És hogy Zayn megcsalta Perrie-t..Nem néztem volna ki Zaynből. Csalódtam benne. Úristen! Miket is beszélek?! Hisz én is ugyanolyan kétszínű kis dög vagyok. Hisz megcsaltam Justint. Igaz hogy az csak egy csók volt de annak sem kellet volna megtörténnie. Egy nagy büdös cafka vagyok, akinek elviszik a pasiját és rögtön rámászik egy másikra. Lehetetlen egy alak vagyok...
-Megyek megkeresem..-mondtam és elindultam az ajtó felé.
-Ha már lemész hoznál nekünk egy kis fagyit?-Kérdezte Liam.
-Iiiii..nem-válaszoltam majd kimentem a házból. Szétnéztem az udvaron de semmi. Elindultam a sétányra kétszer végig jártam még mindig semmi. Nem soká lemegy a nap. Kezdek aggódni érte. Már majdnem feladtam a keresését amikor eszembe jutott a part. Ott még nem kerestem. 10 perc múlva már láttam a partot. Elindultam a víz felé majd megláttam egy padon ülő alakot. BINGÓ!
-Leülhetek?-kérdeztem.
-Gyere-Hangja semlegességet tükrözött. Vajon rám is haragszik? Én nem csináltam semmit...Fejemet a víz felé fordítottam amiben még egy két ponton emberek fürödtek. Messze voltak tőlünk nevetésük mégis elhallatszott ideáig.
-Sajnálom Emily.
-Mégis mit?-fordultam felé.
-Ezt-mondta majd megéreztem puha ajkait ahogy az enyéimet falják. Nem tudtam neki ellenállni így visszacsókoltam...Ismét.
Pár perc múlva elváltunk egymás ajkaitól majd néma csöndbe burkolóztunk. Istenem! Már megint megtettem azt amit pár órával ezelőtt sem lett volna szabad, hisz én Justin-t szeretem. De Niall-t is szeretem, miközben Justin-nal járok. Még sosem voltam ilyen helyzetbe, és remélem nem is fogok többet ebbe a helyzetbe kerülni. Ez egy kész rémálom. Egy a lényeg. Justin meg ne tudja, mert akkor kész! Végem! Kampó! Nekem befellegzett! lesz.



-Niall..Tudod ami az imént történt, és ami az előtt történt köztünk az csak egy egyszeri vagyis kétszeri alkalom volt. Szeretlek de nem annyira mint Justin-t. Kérlek ne beszéljünk erről többet. Az érdekemen...az érdekedben.- Niall csak hallgatott. Talán megbántottam? Hülye kérdés! Hisz jó hogy megbántottam. Visszacsókoltam, majd azt mondom hogy Justin-t jobban szeretem és tőle semmit nem akarok. Percekig ültünk amikor megszólalt.

-Tudom Emily. Csak hát én többet érzek a megengedettnél irántad. Bízz bennem nem mondom el senkinek. 
-Köszönöm-mosolyogtam rá
-Egy Utolsó csókot kaphatok?-kérdezte. Huh, nem gondoltam volna. De ha már úgyis el lehet az utolsó alkalom amikor érzem puha ajkait az enyéimen, Miért is ne?
-Igen-adtam a választ majd megcsókoltam. Csókunk több percig is eltarthatott. Mikor elváltunk egymástól felálltam, majd odanyújtottam neki a kezemet.
-Visszamegyünk a szállásra?-kérdezte.
-Persze-megfogta a kezem én pedig felhúztam a padról, majd lassan visszasétáltunk a szállásunkra. 

-Azt hittem már elvesztetek!-mondta Naomi majd megölelt.-Minden rendben van?-súgta oda.
-Beszélnünk kell.
-Akkor mondd.
-Inkább menjünk egy csöndesebb helyre. Mondjuk a medencéhez.-Lementünk a medencéhez majd leültünk a szélére és belelógattuk a lábunkat a kellemesen meleg vízbe. 
-Hallgatlak.
-Szóval, azt ugye tudod hogy egyszer ma már csókolóztam Niall-el.
-Igen, tudom és nem mondom el justin-nak ne félj.
-De van még más is.
-Bökd már ki!
-Amikor megtaláltam Niall-t megcsókolt én pedig visszacsókoltam neki. Szeretem Niall-t de Justin-t jobban szeretem de niall-t is szeretem és megmondtam neki hogy nem lehet közttünk semmi mert én justin-nal vagyok együüt és ez annyira ááááá-hadartam el. Naomi álla leesett. Nem is csodálkozok rajta. Ezek hallatán nekem is leesne. Barátnőm töprengett majd szólásra nyitotta a száját.
-Tudod Emily megmondom neked az őszintét..NEKED TELJESEN ELMENT AZ ESZED?!! AZ ELSŐ EGY EGYSZERŰ VÉLETLEN!!  A MÁSODIK MÉG ELNÉZHETŐ!!! DE A HARMADIK!!! ÉS JUSTIN? RÁ NEM GONDOLTÁL? ARRA HOGY HA TUDNÁ MIT ÉREZNE? MEKKORÁT CSALÓDNA BENNED? NA ÉS NIALL? MEGCSÓKOLOD HÁROMSZOR MAJD MEGMONDOD NEKI HOGY, JAJJ BOCS NEM LEHETÜNK EGYÜTT MERT ÉN VALAKIT JOBBAN SZERETEK ÉS EGYÜTT VAGYOK VELE DE AZÉRT REMÉLEM MÉG BARÁTOK VAGYUNK!!-Teljesen igaza van Naominak. Nem gondoltam Justin-ra. Nem gondoltam Niall-re. Csakis arra gondoltam hogy nekem jó legyen. Justin remélem nem tudja meg, ami pedig Niall-t illeti..őszintén fogalmam sincs hogy mi lesz Niall-el majd alakul valahogy. Barátilag...